A politika érdekek és értékek dinamikusan változó játéktere, ütközőzónája – olykor útvesztője. Az elemző feladata a megértés, a szakszerű interpretáció és a megfelelő következtetések levonása. A szerző politológus.
Köszöntés
Bemutatkozás
Támogatás

Ha Te is fontosnak tartod, hogy a nyilvános politikai elemzés ne "pártszóvivői" műfaj legyen, lehetőséged van közösségi finanszírozás keretében támogatni az oldalt.

➡ Adományozás bankkártyával 💳

7 órával ezelőtt

Az elemző szemével
Baka András köztársasági elnökké választása óta ismét előkerült egy közel húszéves történet: a tatai sortűzper és Korbely János strasbourgi ügye.Baka az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként 2008-ban tagja volt annak a nagykamarának, amely 11:6 arányban Korbely javára döntött. Ezt ma egyesek úgy értelmezik, mintha Baka ezzel politikai vagy erkölcsi ítéletet mondott volna 1956-ról, esetleg mentegette volna a forradalom leverésében részt vevőket.Ez alapvetően téves megközelítés. Egy bíró feladata ugyanis nem az, hogy történészként vagy politikusként eldöntse, kit tart a történelem jó vagy rossz oldalán állónak. Azt kell eldöntenie, hogy az elé kerülő konkrét ügyben, az alkalmazandó jog alapján megállapítható-e valakinek a büntetőjogi felelőssége.A tatai ügy ráadásul jogilag valóban különösen összetett volt. A magyar Legfelsőbb Bíróság és a strasbourgi bíróság eltérően ítélte meg a történteket, és az egyik döntő kérdés az volt, hogy az áldozat fegyveres felkelőként milyen védelmet élvezett a nemzetközi humanitárius jog alapján.Baka tehát nem 1956-ról szavazott. Egy konkrét büntetőügy konkrét jogi kérdésében foglalt állást. És itt érdemes felidézni egy érdekes történelmi párhuzamot.Sólyom László az Alkotmánybíróság elnöke volt akkor, amikor az AB megsemmisítette a Zétényi-Takács-féle elévülési törvényt. A törvény éppen azt próbálta lehetővé tenni, hogy felelősségre lehessen vonni azokat, akik a kommunista diktatúra idején politikai okból elmaradt büntetőeljárások miatt addig elkerülték az igazságszolgáltatást.Egy leegyszerűsítő politikai logikával Sólyomra is rá lehetett volna sütni, hogy szándékosam megakadályozta a kommunista bűnök megtorlását. Csakhogy Sólyom sem politikai vagy történelmi ítéletet hozott. Jogászként abból indult ki, hogy a jogállamot nem lehet a jogállam alapelveinek megsértésével felépíteni.És éppen ez teszi különösen érdekessé a történetet: 2005-ben Sólyom László államfőjelöltsége mögé éppen a Fidesz állt be. Orbán Viktor akkor úgy beszélt róla, mint aki alkalmas arra, hogy pártok felett álló köztársasági elnök legyen. Azóta pedig Sólyom elnökségére sokan - köztük a jobboldalon is - a rendszerváltozás utáni magyar államfői intézmény egyik legerősebb időszakaként tekintenek vissza.Ezért óvatos lennék Baka András közel húsz évvel ezelőtti bírói döntésének politikai értékelésével is. Lehet vitatkozni a strasbourgi ítélettel. Lehet szakmailag vitatni Baka akkori jogértelmezését. Sőt, egy jogállamban éppen az ilyen döntések komoly szakmai vitája természetes. De egészen más azt állítani, hogy egy bíró vitatható jogértelmezése automatikusan elárul valamit arról, hogyan viszonyul 1956-hoz, a kommunista diktatúrához vagy annak áldozataihoz.A bíró nem történelmi igazságot szolgáltat, hanem jogot alkalmaz. A kettő ideális esetben találkozik - de nem mindig ugyanaz. Sólyom László pályája pedig éppen arra figyelmeztet, hogy egy jogász korábbi, politikailag rendkívül vitatott döntéséből nem feltétlenül lehet megjósolni, milyen köztársasági elnök lesz.Baka Andrást ezért szerintem elsősorban nem egy 2008-as strasbourgi szavazata alapján kell majd megítélni, hanem abból, hogyan gyakorolja 2026-tól a köztársasági elnöki hatalmat. Ebben még valóban vizsga előtt áll. ... Tovább...Kevesebb...
View on Facebook

Az elemző szemével

Amikor politológusokat, politikai elemzőket szólaltatnak meg a médiában, gyakran azt várják tőlük a hírfogyasztók, hogy válaszolják meg a kérdést, mi a jó és mi a rossz, mi a helyes és mi a helytelen a politikában. Esetleg azt, hogy megcáfolhatatlan prognózisokkal álljanak elő. S ha egyiket sem, akkor legalább szórakoztassanak – hiszen végső soron a nézettség, hallgatottság, olvasottság a lényeg. Amit »Az elemző szemével« kínál, az nem a morális ítéletalkotás zsinórmértéke, nem a közéleti orákulum füstjelekből jövőt fürkésző szerepe, még csak nem is a dörgedelmes odamondások értelmiségi szalonokban kevéssé honos műfaja, hanem a külső, racionális szemlélő eszmefuttatása, aki szakmabeli (“beavatott”), és igyekszik másokat is bevonni az együtt gondolkodásba. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy vitákon keresztül vezet az út az igazsághoz, és a politikában nincsenek abszolút igazságok.


A szerző politológus, az Iránytű Intézet korábbi vezető elemzője.

Társoldalak

Videóblog

Az elemzés egyre inkább "szórakoztató műfaj" is, ráadásul a hírfogyasztási szokások átalakulása miatt felértékelődtek a multimédiás tartalmak.

🎬 A videóblogban egy-egy aktuális közéleti témát kontextusba helyezve tárgyalok.

Médiatár

Szolgáltatások

ℹ️ Bővebb információkért, ajánlatkérésért vegye fel velem a kapcsolatot! ⬇️

Politikai elemzés

A politikai folyamatok értelmezése egy külön szakma. Az elemző nem jós, de képes trendekben, összefüggésekben gondolkodni. A politikai trendek követése nemcsak az átlag hírfogyasztó számára lehet érdekes, hanem a politikai környezet változásaihoz alkalmazkodó gazdasági szereplők is hasznosíthatják ezt a tudást.

Politikai tanácsadás

A stratégiai és kampánytanácsadás az a terület, ami a politikai cselekvés irányait, időzítését, a kitűzött célok beválthatóságát, az azokhoz vezető eszközöket foglalja magában. Ennek során a tanácsadó választás-szociológiai, empirikus kutatás-módszertani adatokból éppúgy merít, mint korábbi projektek, tanulmányok tanulságaiból.

Politikai kommunikáció és PR

A mediatizált tömegdemokrácia, a politika perszonalizációjának korát éljük. A közéleti diskurzust, döntéshozatalt egyre erőteljesebben befolyásoló metapolitikai tér felértékelődött, a narratívagyártás és imázsformálás a "politikai termék" eladhatóságának feltételévé váltak. Marketingszemlélet, stílusm célcsoportos kommunikáció.

 Politikai beszédírás

A beszéd egyben cselekvés is a politikában. A jó beszéd közérthető, cél(csoport)-orientált, hatással van a hallgatóságra, főbb üzenetei tőmondatokban összefoglalhatók. A beszéd előadását látszólagos spontaneitása ellenére gondos tervezési munka előzi meg. A hatásos beszéd hiteles: reflektál a környezetre és kontextusra, az előadó személyére.