A politika érdekek és értékek dinamikusan változó játéktere, ütközőzónája – olykor útvesztője. Az elemző feladata a megértés, a szakszerű interpretáció és a megfelelő következtetések levonása. A szerző politológus.
Köszöntés
Bemutatkozás
Támogatás

Ha Te is fontosnak tartod, hogy a nyilvános politikai elemzés ne "pártszóvivői" műfaj legyen, lehetőséged van közösségi finanszírozás keretében támogatni az oldalt.

➡ Adományozás bankkártyával 💳

14 órával ezelőtt

Az elemző szemével
🤔 Vajon Ausztria és Izrael is "a tömegsír békéjét" támogatják, csak azért, mert nem kívánnak fegyvereket szállítani Ukrajnának? Vagy csak a magyar álláspont morálisan "elítélendő"?💣 Ez a háború akár az egyik fél egyértelmű vereségével zárul, akár valamilyen, az erőviszonyokat tükröző kompromisszummal, mindenképpen "befagyott konfliktust" hagy maga után. Oroszország pedig - szeretjük vagy gyűlöljük - geopolitikai tényező, a régió meghatározó hatalma marad. Semmi vágyvezéreltség nincs ebben, sőt, de jelen pillanatban nehéz reálisan elképzelni egy ukrán győzelmet. Egyáltalán mit tekinthetünk annak?🇺🇦 A Krímet visszaszerezni biztosan nem fogják, Moszkvába nem vonulnak be, NATO-taggá nem válhatnak, mert azt még a Putyin-rezsim bukása esetén felemelkedő, új orosz vezető sem támogathatná érthető okokból, az oroszok atomhatalmi létét sem veszélyeztetik. Esetleg a keleti területek megtartása érdekében a jövőbeni semlegesség (ez miért lenne az USA érdeke?) mellett a föderalizálást felvethetnék, de ismerve a már jóval a háború előtt is tomboló ukrán sovinizmust és a szeparatizmustól való jogos félelmet, ez sem kerülhet reálisan az asztalra.⚙️ Az a helyzet, hogy mindegyik fél győzelmi kényszerben van, amíg el nem fogy körülötte a levegő. Lehet találgatni, hogy az oroszok fognak-e hamarabb kivérezni gazdaságilag, vagy az ukránok emberanyagban a harcmezőn. A nyugati technika mellé ugyanis kellene egy jól kiképzett, elsősorban a katonai racionalitás és nem a politikai kényszer által vezényelt, összhaderőnemi hadviselési képességgel bíró tömeghadsereg is, amelynek az ellátása nem veszélyezteti a hátország működőképességét.☢️ És még egy kérdés: ha sikeres is lesz a Nyugat ellentámadása, mi a valószínűbb, az, hogy Oroszország - amelyiknek a közvéleménye mostanra elhiszi, hogy a létéért vív harcot - vereséget szenvedjen, vagy végső soron atomfegyvereinek elrettentő erejére támaszkodjon? Macron francia elnöknek már feltették a kérdést, és a válaszát is ismerjük: Párizs akkor sem nyúlna nukleáris fegyverhez. Ez - szerencsére - egyelőre nem aktuális kérdés, de józanság nélkül, további eszkaláció mellett sajnos előbb-utóbb azzá válhat.⚔️ Egyébként nem is kellene taktikai nukleáris csapást intézniük, egyszerűen csak a "különleges katonai műveletről" áttérni a "háború" narratívára, és gőzerővel sorozni. Oroszországnak jóval nagyobb tartalékai vannak élőerőben. A következő választás előtt ezt nyilván kerüli az orosz vezetés, ahogy minden, kevésbé népszerű és nem feltétlenül szükséges lépést is. Sokan (főképp Nyugaton) azt mondják, ezt a háborút a fejlettebb technika és az erősebb taktika döntik majd el. Akinek meg nagyobb számok vannak az oldalán, azok a tömeghadsereg erejében bíznak. ... Tovább...Kevesebb...
View on Facebook

Az elemző szemével

Amikor politológusokat, politikai elemzőket szólaltatnak meg a médiában, gyakran azt várják tőlük a hírfogyasztók, hogy válaszolják meg a kérdést, mi a jó és mi a rossz, mi a helyes és mi a helytelen a politikában. Esetleg azt, hogy megcáfolhatatlan prognózisokkal álljanak elő. S ha egyiket sem, akkor legalább szórakoztassanak – hiszen végső soron a nézettség, hallgatottság, olvasottság a lényeg. Amit »Az elemző szemével« kínál, az nem a morális ítéletalkotás zsinórmértéke, nem a közéleti orákulum füstjelekből jövőt fürkésző szerepe, még csak nem is a dörgedelmes odamondások értelmiségi szalonokban kevéssé honos műfaja, hanem a külső, racionális szemlélő eszmefuttatása, aki szakmabeli (“beavatott”), és igyekszik másokat is bevonni az együtt gondolkodásba. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy vitákon keresztül vezet az út az igazsághoz, és a politikában nincsenek abszolút igazságok.


A szerző politológus, az Iránytű Intézet korábbi vezető elemzője.

Társoldalak

Videóblog

Az elemzés egyre inkább "szórakoztató műfaj" is, ráadásul a hírfogyasztási szokások átalakulása miatt felértékelődtek a multimédiás tartalmak.

🎬 A videóblogban egy-egy aktuális közéleti témát kontextusba helyezve tárgyalok.

Médiatár

Szolgáltatások

ℹ️ Bővebb információkért, ajánlatkérésért vegye fel velem a kapcsolatot! ⬇️

Politikai elemzés

A politikai folyamatok értelmezése egy külön szakma. Az elemző nem jós, de képes trendekben, összefüggésekben gondolkodni. A politikai trendek követése nemcsak az átlag hírfogyasztó számára lehet érdekes, hanem a politikai környezet változásaihoz alkalmazkodó gazdasági szereplők is hasznosíthatják ezt a tudást.

Politikai tanácsadás

A stratégiai és kampánytanácsadás az a terület, ami a politikai cselekvés irányait, időzítését, a kitűzött célok beválthatóságát, az azokhoz vezető eszközöket foglalja magában. Ennek során a tanácsadó választás-szociológiai, empirikus kutatás-módszertani adatokból éppúgy merít, mint korábbi projektek, tanulmányok tanulságaiból.

Politikai kommunikáció és PR

A mediatizált tömegdemokrácia, a politika perszonalizációjának korát éljük. A közéleti diskurzust, döntéshozatalt egyre erőteljesebben befolyásoló metapolitikai tér felértékelődött, a narratívagyártás és imázsformálás a "politikai termék" eladhatóságának feltételévé váltak. Marketingszemlélet, stílusm célcsoportos kommunikáció.

 Politikai beszédírás

A beszéd egyben cselekvés is a politikában. A jó beszéd közérthető, cél(csoport)-orientált, hatással van a hallgatóságra, főbb üzenetei tőmondatokban összefoglalhatók. A beszéd előadását látszólagos spontaneitása ellenére gondos tervezési munka előzi meg. A hatásos beszéd hiteles: reflektál a környezetre és kontextusra, az előadó személyére.