A politika érdekek és értékek dinamikusan változó játéktere, ütközőzónája – olykor útvesztője. Az elemző feladata a megértés, a szakszerű interpretáció és a megfelelő következtetések levonása. A szerző politológus.
Köszöntés
Bemutatkozás
Támogatás

Ha Te is fontosnak tartod, hogy a nyilvános politikai elemzés ne "pártszóvivői" műfaj legyen, lehetőséged van közösségi finanszírozás keretében támogatni az oldalt.

Márki-Zay Péter győzelmének okait, az előválasztás várható hatásait újságírói kérdésekre válaszolva holnap értékelem majd. 🎙 ... See MoreSee Less
View on Facebook
📈 Az immár rendelkezésre álló adatokból azt láthatjuk, hogy az előválasztás második fordulójának teljes részvételi hajlandósága - a két nappal rövidebb szavazási időszak ellenére - nominálisan is meghaladta az első fordulóét (mintegy 30 ezer fővel). Ez a magyarországi teljes választókorú népesség tekintetében kb. 8,3 százalékos részvételt jelent. Ezúttal a növekedési trend is kitartott egészen a szavazás végéig: szombaton újabb rekord született, míg az első fordulóban az utolsó két nap már csak az online szavazatok felfutásával tudta alacsonyabb bázison, de szinten tartani magát.💡 Hazánkban az első előválasztásról van szó, ami egy komoly politikai innováció, ugyanakkor korábbi tapasztalatok hiányában előzetesen igen limitált tudásunk lehetett arról, hogy az első és különösen a második fordulóban milyen mozgósítási tényezők, dinamika érvényesülnek majd. (Erről pénteken már írtam: bit.ly/2XiZG7a).🚀 Arról is írtam, hogy az a felhajtó erő, ami Márki-Zay Péter mögött az első fordulós eredménye során megmutatkozott (és amiben szintén korlátozott szervezeti mozgósítási potenciál állt rendelkezésére), érzékelhetően nem fulladt ki a Karácsonnyal való politikai kötélhúzás során. A DK vélhetően ismét kifejezetten sikeresen mozgósított az első napokban, ám ennek hatása a vártnál magasabb részvétel - és a folyamatosan felfelé futó online szavazatok száma - miatt a következő napokban kompenzálódott.📌 Ami a mozgósításnak az egyes területi egységekre, választókerületekre, városokra vonatkozó adatait illeti, a következő napokban jóval részletesebb képet láthatunk majd, ami felfedi, hogy a talpon maradt jelöltek hol tudtak jelentősen erősíteni az első fordulós eredményeikhez képest.🪔 A győztes jelölt személyének megállapítását követően a közeljövő legfontosabb kérdése az lesz az ellenzék számára, hogy az előválasztás két fordulójának eredményeként létrejött (illetve a listaállítás során megmutatkozó), összefogáson belüli erőviszonyok lehetővé teszik-e a miniszterelnök-jelölt és a hivatalosan mögötte álló jelölő szervezetek látványos konfliktusoktól mentes együttműködését. Vagyis a közös kormányfőjelölt meg tudja-e majd testesíteni a nyilvánosság előtt az ellenzéki pártok egységét.#Előválasztás #előválasztás2021 #miniszterelnökjelölt #DobrevKlára #márkizaypéter #azelemzőszemével ... See MoreSee Less
View on Facebook
⏳ Az előválasztási verseny rég nem tapasztalt tematizációs erőhöz juttatta az ellenzéket, amelyből egyes közvélemény-kutatások szerint politikai hasznot is tudott realizálni (más intézetek szerint kevésbé). Az előválasztás második fordulója azonban a végéhez közeledik. A győztes közös miniszterelnök-jelöltnek igyekeznie kell majd a láthatóan meggyengült összefogást megerősítenie, különben a következő időszak a nyilvános üzengetésekről, vádakról, zsarolásokról fog szólni.🟠 A kormányoldal október második felében igyekezhet visszavenni kommunikációs szempontból a kezdeményező szerepet, "visszafoglalni az utcát" (Békemenet), 1956 és 2006 szimbolikája mentén feltüzelni saját táborát. Bár a Fidesz eddig sem engedte át a terepet, aláírásgyűjtést indított ("Stop Gyurcsány, stop Karácsony!"), mégis kénytelen volt kommunikációját az előválasztási vetélkedés narrátori szerepére hangolni ("Gyurcsány-show"). Emellett futott a válságkezelés eredményeire és az elért eredmények megvédésére fókuszált sikerkommunikáció.👌🏻 Orbán Viktor és kommunikációs stábja különös hangsúlyt fektettek a válságkezelő, erős kormányfő imázsának megerősítésére - mind a járványhelyzet kezelése, mind a gazdaság újbóli növekedési pályára állítása vonatkozásában (a határvédelem, szuverenitásvédelem, rezsicsökkentés állandóan futó témáival együtt). Az üzenet hatásos volt: a miniszterelnök választói megítélése a Fideszénél is kedvezőbbé vált. (Ez indokolta a saját "V" logó és ezzel összefüggésben a személyes brand építésének felfuttatását.)🆚 Ebben az összefüggésben a Lázár János által korábban a 2022-es választás fő tétjeként, vezérlő logikájaként megjelölt "Fidesz versus nem-Fidesz" szembeállítást pontosabb lenne "Orbán versus MZP/Dobrev" kontrasztként értelmezni. Vagyis a kormányhoz és a kormányváltás céljához való viszonyt kompetencia-kérdésként felfogni: kiről hiszi el a választók többsége, hogy képes (jól) kormányozni az országot.📊 Ha ugyanis hihetünk a közvélemény-kutatásoknak, amelyek azt mutatják, hogy némi hullámzással ugyan, de alapvetően szoros a támogatottsági verseny a Fidesz és az ellenzéki közös lista között, akkor a kormányoldal számára előnyt jelenthet a két miniszterelnök-jelölt megítélésének összevetése, középpontba emelése. Ebben a vonatkozásban jelentős szerep jut az ún. elégedettségi mutatóknak (választói közérzet alakulása), hiszen amíg a protesztérzület az ellenzéki térfélre korlátozódik, míg az aktív bizonytalanok és a kormányoldali szavazók javarészt elégedettek, addig nem beszélhetünk "kormányváltó hangulatról".💸 Nem véletlen, hogy az elmúlt időszak bőkezű kormányzati politikája (plusz juttatások, adókedvezmények, béremelés, stb.) is azt a fajta elégedettséget, hangulatjavítást is szolgálja, amelynek elmaradása 2002-ben Medgyessy Péterék győzelmét hozta. Emlékezetes: akkoriban a szocialisták többek közt azzal kampányoltak, hogy valóban jól teljesít a magyar gazdaság, csakhogy ennek hatásai nem csorognak le az egyes háztartások szintjére.⚔️ A miniszterelnök-jelöltek összevetése persze veszélyekkel is jár: a kihívó megemelésével, aki - az előválasztási viták nézettségi adatai és a közös lista támogatottsága nyomán - nyugodtan kommunikálhatja: immár van erős, egységes ellenzéki ajánlat, már nem áll meg "a sas nem kapkod legyek után" tézis, így igényt tart televíziós vitákra Orbán Viktorral. Ennek legkomolyabb buktatója az volna, ha az előválasztás eredménye ellenére sem jönne létre egység az ellenzéki térfélen. A belső villongás ugyanis riasztóan hat a kevésbé elkötelezett választóra - különösen igaz ez válsághelyzet idején.👥 Mindezek nyomán okkal számíthatunk arra, hogy a jövő tavaszi választásig hátralévő időszakban komoly szerepet kapnak majd a kormányoldali kommunikációban a választók által elvárt miniszterelnöki képességek és a személyes politikai teljesítmény. Ebben az összefüggésben az ellenzéki kihívónak elemi érdeke, hogy képes legyen felnőni erre a szerepre, és megteremtse az őt támogató pártkoalíció egységének látszatát a nyilvánosság előtt.⚖ Orbán Viktor előnyére válik, hogy képes víziót adni (nemcsak hazai, hanem európai dimenzióban is), míg az ellenzéki politikai diskurzus belpolitika-centrikus és a programok különbözősége miatt az ajánlat széttartó. Az ellenzéki jelölt azt használhatja ki (amíg a kormányoldal színvallásra nem kényszeríti), hogy a jóval rövidebb politikai előélet és a túlságosan absztrakt (így a koalíción belül éles törésvonalakat nem húzó) célok miatt a változást akarók sokféle pozitív tulajdonságot, lehetőséget belelátnak az általa megjelenített alternatívába.🔊 Ebből kifolyólag a kormányoldal számára kifizetődő stratégia lehet a szimbolikus politizálás hangerejének feltekerése, hiszen - miként korábban láthattuk a köztéri szoborállítások, a migrációhoz és LMBTQ-kérdéshez való viszony, a Niedermüller-féle megnyilvánulások és egyéb témák kapcsán - ezzel tudja leginkább megbontani az ellenzék sorait. A Gyurcsány-korszakhoz és a 2006-os őszi utcai eseményekhez való viszonyulás is ilyen neuralgikus pont, amely ebben a hónapban utcai tömegrendezvényekben és moziélményben is erőteljesen megjelenik majd. ... See MoreSee Less
View on Facebook

Az elemző szemével

Amikor politológusokat, politikai elemzőket szólaltatnak meg a médiában, gyakran azt várják tőlük a hírfogyasztók, hogy válaszolják meg a kérdést, mi a jó és mi a rossz, mi a helyes és mi a helytelen a politikában. Esetleg azt, hogy megcáfolhatatlan prognózisokkal álljanak elő. S ha egyiket sem, akkor legalább szórakoztassanak – hiszen végső soron a nézettség, hallgatottság, olvasottság a lényeg. Amit »Az elemző szemével« kínál, az nem a morális ítéletalkotás zsinórmértéke, nem a közéleti orákulum füstjelekből jövőt fürkésző szerepe, még csak nem is a dörgedelmes odamondások értelmiségi szalonokban kevéssé honos műfaja, hanem a külső, racionális szemlélő eszmefuttatása, aki szakmabeli (“beavatott”), és igyekszik másokat is bevonni az együtt gondolkodásba. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy vitákon keresztül vezet az út az igazsághoz, és a politikában nincsenek abszolút igazságok.


A szerző politológus, az Iránytű Intézet korábbi vezető elemzője.

Társoldalak

feltöltés-alatt
videóblog

Videóblog

Az elemzés egyre inkább "szórakoztató műfaj" is, ráadásul a hírfogyasztási szokások átalakulása miatt felértékelődtek a multimédiás tartalmak. A 🎬 videóblogban egy-egy aktuális közéleti témát kontextusba helyezve tárgyalok.

Médiatár

Szolgáltatások

Politikai elemzés

A politikai folyamatok értelmezése egy külön szakma. Az elemző nem jós, de képes trendekben, összefüggésekben gondolkodni. A politikai trendek követése nemcsak az átlag hírfogyasztó számára lehet érdekes, hanem a politikai környezet változásaihoz alkalmazkodó gazdasági szereplők is hasznosíthatják ezt a tudást.

Politikai tanácsadás

A stratégiai és kampánytanácsadás az a terület, ami a politikai cselekvés irányait, időzítését, a kitűzött célok beválthatóságát, az azokhoz vezető eszközöket foglalja magában. Ennek során a tanácsadó választás-szociológiai, empirikus kutatás-módszertani adatokból éppúgy merít, mint korábbi projektek, tanulmányok tanulságaiból.

Politikai kommunikáció és PR

A mediatizált tömegdemokrácia, a politika perszonalizációjának korát éljük. A közéleti diskurzust, döntéshozatalt egyre erőteljesebben befolyásoló metapolitikai tér felértékelődött, a narratívagyártás és imázsformálás a "politikai termék" eladhatóságának feltételévé váltak. Marketingszemlélet, stílusm célcsoportos kommunikáció.

 Politikai beszédírás

A beszéd egyben cselekvés is a politikában. A jó beszéd közérthető, cél(csoport)-orientált, hatással van a hallgatóságra, főbb üzenetei tőmondatokban összefoglalhatók. A beszéd előadását látszólagos spontaneitása ellenére gondos tervezési munka előzi meg. A hatásos beszéd hiteles: reflektál a környezetre és kontextusra, az előadó személyére.