A politika érdekek és értékek dinamikusan változó játéktere, ütközőzónája – olykor útvesztője. Az elemző feladata a megértés, a szakszerű interpretáció és a megfelelő következtetések levonása. A szerző politológus.
Köszöntés
Bemutatkozás
Támogatás

Ha Te is fontosnak tartod, hogy a nyilvános politikai elemzés ne "pártszóvivői" műfaj legyen, lehetőséged van közösségi finanszírozás keretében támogatni az oldalt.

➡ Adományozás bankkártyával 💳

5 órával ezelőtt

Az elemző szemével
📊 Szeptemberben még 18 százalékpont választotta el a Fideszt és a Mi Hazánkat a biztos pártválasztók körében. A Medián friss mérésében már csak 9. A Fidesz 27-ről 20 százalékra esett, a Mi Hazánk 9-ről 11-re erősödött, a Tisza pedig 64-ről 68-ra lépett előre. A teljes népességben a Tisza 55, a Fidesz 16, a Mi Hazánk 9 százalékon áll. A Tisza tehát növelte előnyét, miközben mögötte szorosabb lett a verseny.🟠 A Fidesznek a választási vereség után egyelőre nem sikerült stabilizálnia a táborát. Ha a mostani erőviszonyok tartósnak bizonyulnak, a korábbi domináns párt támogatottságát tekintve középpárti szerepbe szorulhat, miközben a Mi Hazánk alulról közelíthet ehhez a státuszhoz. 🟩 Utóbbinál indokolt a feltételes mód. A Republikon néhány nappal korábban 8 százalékot mért a biztos pártválasztók körében. Tartós áttörésről akkor beszélhetünk, ha több intézet egymást követő mérései is kétszámjegyű támogatottságot mutatnak.🧩 Az “egy a tábor, egy a zászló” korszakában a Fidesz szervezte maga köré a jobboldalt. A Fideszhez közel álló Békés Márton nyáron már “mozaikjobboldalról” beszélt. A kifejezés most kezd választói értelemben is megtelni tartalommal, méghozzá sajátos módon. A jobboldali ellenzék tagolódása egyelőre abban látszik, hogy két önálló párt egyre élesebben versenyezhet részben ugyanazokért a szavazókért.🧮 A kormány egyes döntéseivel vagy elmaradt lépéseivel szembeni elégedetlenség a pártpreferenciákban egyelőre kevéssé látszik. A Tisza tábora stabil, miközben a Fidesz gyengül, a Mi Hazánk erősödik, és a bizonytalanok aránya is nőtt. Ebből számomra az a valószínűbb olvasat, hogy a Mi Hazánk jelenleg inkább a Fideszből kiábrándult választók körében találhat új támogatókat. A pártok összesített adatai alapján a szavazók tényleges mozgásáról egyelőre csak hipotézist lehet megfogalmazni.🥇 Ha a közeledés folytatódik, a Fidesz és a Mi Hazánk rivalizálása stratégiai előnybe hozhatja a Tiszát. A pártrendszer szerkezete ebben az esetben a 2010 után kialakult centrális erőtérre emlékeztethet. Egy domináns kormánypárttal szemben olyan ellenzéki pártok állnak, amelyeknek egymással is meg kell küzdeniük a választókért.🤝 A párhuzam határa az együttműködés lehetősége. A 2010-es évek elején a baloldali pártok és az akkori Jobbik között olyan mély volt a politikai távolság, hogy közös kormányzásuk aligha volt elképzelhető. A Fidesz és a Mi Hazánk a politikai paletta ugyanazon oldalán áll, így megfelelő erőviszonyok mellett elképzelhető köztük (választási) koalíció is. A Tisza számára ezért az a döntő kérdés, hogy a jobboldali ellenzék megosztottsága a következő választásig fennmarad-e, vagy éppen a verseny kényszeríti majd alkura a két pártot.#Medián #közvéleménykutatás #pártpreferenciák #Tisza #Fidesz #MiHazánk #azelemzőszemével ...
View on Facebook (opens in a new tab)

Az elemző szemével

Amikor politológusokat, politikai elemzőket szólaltatnak meg a médiában, gyakran azt várják tőlük a hírfogyasztók, hogy válaszolják meg a kérdést, mi a jó és mi a rossz, mi a helyes és mi a helytelen a politikában. Esetleg azt, hogy megcáfolhatatlan prognózisokkal álljanak elő. S ha egyiket sem, akkor legalább szórakoztassanak – hiszen végső soron a nézettség, hallgatottság, olvasottság a lényeg. Amit »Az elemző szemével« kínál, az nem a morális ítéletalkotás zsinórmértéke, nem a közéleti orákulum füstjelekből jövőt fürkésző szerepe, még csak nem is a dörgedelmes odamondások értelmiségi szalonokban kevéssé honos műfaja, hanem a külső, racionális szemlélő eszmefuttatása, aki szakmabeli (“beavatott”), és igyekszik másokat is bevonni az együtt gondolkodásba. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy vitákon keresztül vezet az út az igazsághoz, és a politikában nincsenek abszolút igazságok.


A szerző politológus, az Iránytű Intézet korábbi vezető elemzője.

Társoldalak

Videóblog

Az elemzés egyre inkább "szórakoztató műfaj" is, ráadásul a hírfogyasztási szokások átalakulása miatt felértékelődtek a multimédiás tartalmak.

🎬 A videóblogban egy-egy aktuális közéleti témát kontextusba helyezve tárgyalok.

Médiatár

Szolgáltatások

ℹ️ Bővebb információkért, ajánlatkérésért vegye fel velem a kapcsolatot! ⬇️

Politikai elemzés

A politikai folyamatok értelmezése egy külön szakma. Az elemző nem jós, de képes trendekben, összefüggésekben gondolkodni. A politikai trendek követése nemcsak az átlag hírfogyasztó számára lehet érdekes, hanem a politikai környezet változásaihoz alkalmazkodó gazdasági szereplők is hasznosíthatják ezt a tudást.

Politikai tanácsadás

A stratégiai és kampánytanácsadás az a terület, ami a politikai cselekvés irányait, időzítését, a kitűzött célok beválthatóságát, az azokhoz vezető eszközöket foglalja magában. Ennek során a tanácsadó választás-szociológiai, empirikus kutatás-módszertani adatokból éppúgy merít, mint korábbi projektek, tanulmányok tanulságaiból.

Politikai kommunikáció és PR

A mediatizált tömegdemokrácia, a politika perszonalizációjának korát éljük. A közéleti diskurzust, döntéshozatalt egyre erőteljesebben befolyásoló metapolitikai tér felértékelődött, a narratívagyártás és imázsformálás a "politikai termék" eladhatóságának feltételévé váltak. Marketingszemlélet, stílusm célcsoportos kommunikáció.

 Politikai beszédírás

A beszéd egyben cselekvés is a politikában. A jó beszéd közérthető, cél(csoport)-orientált, hatással van a hallgatóságra, főbb üzenetei tőmondatokban összefoglalhatók. A beszéd előadását látszólagos spontaneitása ellenére gondos tervezési munka előzi meg. A hatásos beszéd hiteles: reflektál a környezetre és kontextusra, az előadó személyére.